2008. május 31., szombat

Tervek

A héten megvettem az anyagokat a podeagihoz.


Barna bársony lesz a pántja, a hátlapja kívül a zöld mintás anyag, belülre pedig egy pamut vászon anyag kerül. Valami ehhez hasonlót tervezek, ferdepánt nélkül.

Másik örömöm, hogy megkaptam a könyvtárból ezt a könyvet:


A könyv 1977-ben készült, gyermekruhák szabásmintái találhatóak benne 0-4 éves korig. Nagyon édes ruhák és használható minták vannak benne.
Amit mindenképp szeretnék Szilárdnak, ez a nadrág:


Ez a mellény is tetszik:


Nyári sapka és póló is jól fog jönni:

2008. május 26., hétfő

Nadrág homokozáshoz

Életemben még csak egy nadrágot varrtam, StenSapunak. Megszenvedtem vele, elég béna is lett, de ő lelkesen használta. :)

Az elmúlt héten egy problémával találtam magam szemben. Megérkezett a tavasz, odakint szép idő lett, Szilárddal elkezdtünk kijárni a homokozóba a házunk elé. Igen ám, de mit adjak a pici fiúra? Vízhatlan overáll már túl meleg volt neki, viszont semmilyen más nadrágja nem volt, amit szívesen ráadtam volna a homokba, fűbe. Ekkor jött a gondolat, hogy a szekrényünkben jópár régi elhasznált, de mégis elég jó állapotú melegítőnadrág van, ezekből kiszabhatnék és varrhatnék Szilárdnak kinti játszós nadrágokat. Nem kerülne szinte semmibe és félteni sem kellene.
Az Ottobre újság egyik régebbi számában találtam megfelelő szabásmintát, a kiszabás és a nadrág megvarrása kb. szűk 1 órát vett igénybe. Végigizgultam, mivel a nadrágvarrás mai napig mumus számomra, de nem is volt olyan bonyolult!


Ma felavattuk, jól szerepelt!
Annyi a probléma vele, hogy még épp jó a mérete, így nem hiszem, hogy sokáig tudja Szilárd használni. De már kiszabtam a következőt nadrágot, ami kicsit nagyobb lesz és hosszabb.


A homokozós nadrág megvarrása után rendesen beindult a fantáziám, mennyi régi ruhánkat lehetne hasznosítani úgy, hogy Szilárdnak készül belőlük valami!

A házunk előtt áll egy régi fából készült kisautó, amibe ma Szilárd beleült. Nem tudom, hogy a kép visszaadja-e, mennyire tetszett neki a dolog! Fogalma sem volt, mit kell a kormánnyal csinálni, de nagyon élvezte, hogy mozgatni tudja.

2008. május 25., vasárnap

Elefántti pelenkatáska

Szombaton készre varrtam a pelenkatáskánk. Hetekbe telt, mire elkészült, így már rettentően vártam a végeredményt. Ilyen lett:


Van egy másik pelenkatáskánk is, húgom varrta várandóságom idején, szép táska nagyon. De formája miatt nem praktikus, a babakocsi aljába alig lehet begyömöszölni, pelenkákkal tele vállon hordva sem az igazi. Emiatt régóta érlelődött az új táska gondolata.
Anyagot nem kellett vennem, találtam megfelelőt a készletemben. Sőt egy régi, elhasználódott táska pántját is fel tudtam használni az újhoz.


Elejére egy fagyöngy szemű elefánt került, innen a pelenkatáska neve.
Nagyon tetszik ez a minta, azt hiszem később is fogom használni kézimunkáimban.


Zsebek is kerültek a táskába, összesen négy darab.

2008. május 22., csütörtök

Áááá

Áááá, nem tudok varrni! Szilárd a lábamnál sírdogál, az ölembe akar jönni. Nem látja, mi történik ott fent, pedig annyira érdekes, mert zúg, fénye van, mozog is...
Megoldás: etetőszék a varróasztal mellé, bele az érdeklődő gyerek.
Végeredmény: elégedett pici fiú hangos kiáltásokkal, élvezettel szemléli, mit csinál az anya.
Jeee, mégiscsak tudok varrni!
Már csak a kötésre kellene megoldást találni, mert akkor is az ölembe akar jönni, ha a kötőtűk csattognak a kezemben. :)

2008. május 19., hétfő

Pfau

Igen, igen! Megérkezett a legújabb kendőnk, egy fekete Didymos Pfau, 5-ös méretben.


Mint korábban is írtam, a hordozókendős találkozón kaptam meg, ahol rögtön kicsomagoltam, de kendős nép előtt nem volt bátorságom felkötni vele Szilárdot. Így csak megsimogattam, s ezután alig vártam, hogy hazaérjünk és felpróbáljam.
A kendő meglepően vékony, úgy képzelem, hogy nagy melegben sokkal kellemesebb viselet lesz, mint a gyapjús Indio.


Az anyaga elég merev, de az első próba után gyorsan kimostam és azóta gyakran befonom, hogy szépen megpuhuljon. A keménysége ellenére nagyon könnyű felkötni vele Szilárdot, s nagy örömömre a zsebes háti kötéshez is jó a hossza.


Még csak itthon használtuk, de már nagyon várom, hogy megmutassam a nagyvilágnak!

2008. május 18., vasárnap

DNK

Az új kendőmről jött volna ide a bejegyzés, de előtte még be kell számolnom a mai kenyérsütésünkről.
A mamami fórumán olvastam erről a kenyérreceptről s mivel magunk sütjük a kenyerünk, a recept pedig istenien hangzott (vagy inkább a kép volt csábító?), ezért ma kipróbáltuk.
Az eredmény:


Ropogós héjú, illatos cipó!
Bár a recept dagasztás nélkül írja, mi a szokásos menet szerint készítettük, azaz a kenyérsütő dagasztotta és kelesztette,(a kenyeret eddig sem a kenyérsütőben sütöttük készre) s a hozzávalók is saját recept szerint kerültek bele.
Ezután kivettem a tésztát, meghajtogattam. Kelt még fél órát, közben a sütő és benne a jénai tál melegedett. Végül a kenyér bekerült a jéniba és 25 percet fedővel majd még 20-at fedő nélkül sült.
A tervünk, hogy beruházunk egy szélesebb vasedénybe, és így készítjük a kenyeret ezután. Nyam.

Hordozókendős találkozó

Szombaton hordozókendős találkozón voltunk. Egy finn fórum tagjai szervezték és az ország minden feléből özönlöttek az anyukák (és pár apuka is). :)
A találkozó lényege az volt, hogy összefogdoshassuk a szebbnél szebb kendőket és megismerhessük egymást személyesen is.
Tavaly körülbelül 300 féle kendő gyűlt össze, most szerintem nem volt ilyen sok, de így is szemet gyönyörködtető volt a látvány. Egy iskola tornaterme volt a találkozó helyszíne, a bordásfal kitűnő szolgálatot tett, nagyon jól mutattak rajta a hordozók.

Az egyik oldalon a mei tai kendők és SSC-k voltak, sőt még egy podeagit is láttam. Egy Hippis márkájú mei tai-t fel is próbáltam Szilárddal (aki a lenti képen épp felfedezi a tornatermet), sajnos StenSapu nem készített róla fényképet, pedig jó lett volna emlékbe elrakni egyet róla, olyan szép volt.


A másik oldalon a hosszú kendők voltak kiterítve. Mivel elég korán érkeztünk, a képre csak egy részük került, távozásunkkor a bordásfal már elég magasan be volt fedve velük.


Voltak olyan kendők, amiket csak a padra terítettek.


Didymos Indio-kból elég nagy kupac gyűlt össze.


Didymosok egyik fele:


A másik fele még hézagosan:


Hoppediz és Vatanai márkájú kendők:


Végre élőben is megcsodálhattam az álomkendőt, méghozzá egy selyem Didymos Nino-t! Csodás volt a tapintása és a fénye.
Találtam egy új szerelmet is, méghozzá a kender alapanyagú Indio-t. A színe és mintája magával ragadott, és mivel szépen betört kendő volt, nagyon puha és lágy volt az esése.

A találkozóról haza nem üres kézzel jöttünk! Két másik fórumtaggal közösen rendeltünk a Didymostól kendőt 2 hete, s a találkozón kaptam meg a sajátom. De erről beszámoló a következő bejegyzésben lesz. ;)

2008. május 17., szombat

WHW Plain Wrap


Szilárd nadrágja és takarója annyira hosszadalmasan készül, hogy közben belefogtam valami olyanba is, amit gyorsan meg tudok kötni.
Nagy örömömre véletlen rábukkantam a Warm Heart Woolies Plain Wrap gyapjúnadrág mintára, már régóta kerestem. Ráadásnak pedig kipróbálhattam, milyen a Patons Classic Merino Wool gyapjúfonalat kötni, és milyen lesz a belőle kötött pelenkakülső.


A gyapjúnadrág nagyon gyorsan elkészül és a mintája rettenetesen egyszerű. Lehet tépőzárasra is csinálni, de nekem a gombos változat jobban tetszett.
A fonalhoz 4,5-ös kötőtű az ajánlott, de kisebbel kötöttem, hogy jó szoros legyen a kötésminta (hajlamos vagyok lazán kötni) és nagyjából így jött ki a szemszám is.


Mosás előtt sehogysem állt Szilárdon a nadrág, kicsit csalódott voltam, hogy mégsem sikerült használható pelenkakülsőt készítenem. A fényképek még ekkor készültek, lehet látni, hogy a nadrág széle bepöndörödik. Teregetésnél viszont ügyeltem arra, hogy a szélei kisímuljanak, s amikor az imént ráadtam, sokkal jobban nézett ki. Combban elég laza, viszont van annyira nagy, hogy így is rendesen befedi a pelenkát.
StenSapunak nagyon megtetszett a nadrág, dícséretet kaptam tőle. :) Szerinte amúgy is már kevés megfelelő méretű gyapjúnadrágja van Szilárdnak, ideje volt kötnöm egy újat. :D



Warm Heart Woolies Plain Wrap/gyapjúnadrág
Modell: WHW Plain wrap, ingyen letölthető
Fonal: Patons Classic Merino Wool, Wedgewood, 100% merinogyapjú, 63g
Kötőtű: 3.5mm

2008. május 9., péntek

Ruhafestés

Régebben azt gondoltam, Szilárdnak én fogom a ruhácskáit varrni (ó, én naív:)), és hogy ne legyen unalmas a végeredmény, magunk rajzolunk rá mintákat. Ezért vettem ezt a filctoll készletet, amivel selyemtől kezdve farmerig mindenre lehet rajzolni. Vasalással kell a mintát rögzíteni és már kész is!


Ezalatt a pár hónap alatt rájöttem, hogy Szilárd ruhaállományának megvarrására akkor sem lenne időm, ha Szilárd nem született volna még meg, ugyanis a varrótempóm nem a leggyorsabb.
Így megelégedtem azzal, hogy a body-t és nadrágokat megveszem (azért nem adtam még fel, tervben van jópár ruha...), a mintát viszont magunk készítjük rá.
Meg is született ma 3 rajz.


Szándékosan nem csináltam bonyolultabbakat, ki akartam próbálni először, mennyire nehéz a filccel aprólékosan dolgozni.


Igényel egy kis odafigyelést, de szerintem azért jó, ha megmarad a "házi gyártmány" hangulata is.


A képeken még néhol látszanak a segédvonalak, de ezek majd a mosásnál eltűnnek.
A filcben nincsen semmilyen mérgező anyag és semmi rossz szaga nincs. 10 féle szín van a dobozban: sárga, narancssárga, piros, 2 féle zöld, 2 féle kék, lila, barna, fekete.

2008. május 5., hétfő

Ajándék

StenSapu születésnapja május elsején volt, amikor is Angliában voltunk.
Ajándék ügyben úgy kellett gondolkodnom, hogy el tudjuk vinni magunkkal, azaz ne foglaljon sok helyet a bőröndben és észre se vegye az ünnepelt. Az utóbbi nem volt nehéz, mindig én pakolok az utazásokra... :)
Az első ajándékot már 2 héttel korábban megkapta, egy Babyhawk mei tai kendőt, méghozzá azért ilyen korán, hogy gyakorolhasson az útra.
Természetesen szerettem volna adni valami olyat is, amit magam készítettem. Szerencsére még időben rábukkantam erre a sálmintára, rögtön tudtam, hogy ez lesz az! Férjem nagy Linux rajongó, ráadásul munkájában is ezzel foglalkozik.
Az út előtt éjjel nappal szinte csak a sálat kötöttem, s mivel elég lassan haladt, rendesen igyekeznem kellett vele. Így is csak a fele készült el, a feliratra már nem jutott időm, de talán így jobb is lett, mivel az ünnepelt nem szereti, ha túl hosszú egy sál.


Szülinapi Linux - sál

Modell: Linux sál
Fonal:
zöld -Novita 7 veljestä(75% gyapjú, 25% poliamid)
fekete -Novita wool (100% gyapjú)
összesen 147g
Kötőtű: 4 mm

Az előző bejegyzésben ígértem, hogy fonalakról is fogok írni.
Igen, Londonban el kellett mennem egy fonalboltba is, nem térhettem haza fonal nélkül! Jó előre utánanéztem, hova érdemes ellátogatni, így találtam az I knit London nevű helyet.Kis híján szem elől tévesztettük a boltot, de végül megtaláltuk s megnézhettem élőben is a kínálatot.
3 köteg fonal jött velünk, 1 gyönyörű horgolótű és egy csomag kiskarika kötéshez jelzésnek.


Hihetetlen, de cipőt is vettem Angliában! Nem vagyok egy cipőőrült (inkább táskákat gyűjtők, méginkább varrok), de ezt a lehetőséget nem hagyhattam ki.
Kitűnő nyári cipő lesz belőle:

2008. május 4., vasárnap

Kirándulás

Már évek óta nem voltunk sehol nyaralni, a szabadságot mindig Magyarországon töltöttük a családdal. Idén viszont StenSapu kapott egy hét extra szabadságot, ezért úgy döntöttünk, elmegyünk valahová pár napra. Először Åland volt tervben, a nászutunkat ott töltöttük és azt terveztük, hogy visszatérünk oda egy tavasszal. De beláttuk, hogy pici babával nem lenne annyira izgalmas, így tovább nézelődtünk utazásügyben.
Angliába régóta készültünk, StenSapu 2 unokatestvére is ott lakik, meghívást is kaptunk tőlük párszor. Most kaptunk az alkalmon, és megvettük a repülőjegyeket.
Hétfőn utaztunk oda és péntekre szólt a visszajegy.
Kicsit izgultunk, Szilárd hogy fogja viselni a repülést (már egyszer repültünk Mo-ra, akkor visszaút előtt lebetegedett és a leszállás kicsit megviselte), de nem volt semmi probléma, végig jókedvű volt.
Hordozókendőnk rögtön a repülőtéren bevetettük. Nagy segítség volt, hogy szabad volt mindkét kezem és Szilárd is kényelmesen nézelődhetett, miközben intézkedtünk. Már két hete gyakoroltuk a hátonhordozást, s a tudományom odáig fejlődött, hogy egyedül! fel tudtam kötni Szilárdot a hátamra. Ez most nagyon jól jött.
Férjem unokatestvére családjával Tunbridge Wells-ben lakik, náluk szálltunk meg.
Kedden tettünk egy nagy sétát a városban. Az időjárás az elején nem nagyon kedvezett, de délutánra azért szépen kisütött a nap.


Mindenesetre az eső sem tudta a kedvünk szegni, ugyanis készültünk az angol időjárásra és vettünk egy hordozós kabátot. A hosszú kendőt csak az első nap használtam, mivel a kabát miatt nem tudtam leellenőrizni, jól áll-e Szilárd fenekén, hátán, s pár órával az indulás után kiderült, hogy felcsúszott a válláig. Emiatt a többi nap inkább StenSapu Babyhawk mei tai kendőjét használtuk.

Szerdán Londonba utaztunk. Előre eldöntöttük, hogy nem stresszeljük magunkat, azt nézzük csak meg, ami kényelmesen belefér abba a 4 órába, ami a vonatindulásig rendelkezésünkre állt.
Elsétáltunk a St James's Park-on keresztül a Buckingham palotához, közben Szilárd jóízűt aludt a hátamon.



Ezután folytattuk a sétát a Big Ben-hez, majd a London Eye-hoz. A London Eye-ra mindenképp fel akartunk ülni. Szerencsénk volt, mivel nem kellett sokat várnunk sem a jegyvásárlásnál, sem a felszállásnál, Szilárd ugyanis már nagyon szeretett volna kijönni a kendőböl. Ekkor épp zuhogott az eső, a cipőm teljesen átázott, kevésbé lett volna türelmem várakozni...



A következő képet a kapszulánkból készítettük, azt hiszem elég jól visszaadja, milyen szép időnk volt Londonban.


Természetesen ki kellett használni az alkalmat és egy kis szoptatást is beiktatni. :) Na meg nem sok baba mondhatja el magáról, hogy London felett ehet egy kis anyatejet, ha arra szottyan kedve. :)


A London Eye-ról még így esőben is csodálatos volt a kilátás, bár az elején igencsak bizseregtek a lábaim a gondolattól, hogy hová visz fel az óriáskerék...
Ezután már nem maradt másra időnk, minthogy elsétáljunk az előre kiszemelt fonalboltba, méghozzá az I knit London-ba. Innen persze nem távozhattunk fonalak nélkül, de erről majd a következő bejegyzésben.

Csütörtökön a házigazdáinkkal felkerekedtünk és leautóztunk a tengerpartra. Az időjárás is kedvezett nekünk, egész nap százágra sütött a nap.
Ilyen csodás helyen jártunk:


A kilátás a másik irányba pedig ilyen volt:


Itt rendesen fújt a szél, így ismét kabát alá kényszerült Szilárd és Stensapu, de legalább a kapucni megóvta az erős napsütéstől Szilárd bőrét. Azért sikerült egy kis színt is szereznünk, mindannyiunk arca kicsit lepirult.
A nap végén pedig ellátogattunk egy Tunbridge Wells-hez közeli kastélyhoz és parkba.
Íme pár kép a mei tai kendőröl, amit StenSapu kapott születésnapjára. Nem győztük dícsérni, milyen jó talámány, nagyon jó szolgálatot tett az út során.



Összeségében nagyon jól éreztük magunkat, rengeteg élménnyel érkeztünk haza pénteken.
A mosható pelenkákban sem kellett csalódnom, tökéletesen végezték dolgukat!
Az viszont kiderült, hogy az utoljára varrt 2 az 1-ben pelenkákat nem tudjuk használni, nagyon szűkek lettek combban. Sajnos a varrásuknál elfogyott a gumi, amit használni szoktam, s az újat túl szorosra húztam. Kár értük nagyon, így nem tudom mit kezdek majd ezekkel. Szerencse, hogy csak 4-et varrtam.

2008. május 3., szombat

Jelentem, élek! :)

Tegnap megérkeztünk Angliából! Amint lesz időm és energiám, részletes beszámolót írok, benne mosható pelenkákkal és hordozással.
Addig is röviden: nagyon-nagyon jól éreztük magunkat. Megpróbáltuk mind a 3 napot élvezetesen eltölteni, ami StenSapu unokatestvérének jóvoltából sikerült is.
Mára viszont rendesen lebetegedtem, estére magas lázam lett, az ágyból sem tudtam kimászni egész délután, nemhogy blogot írni... Szerencsére a lázcsillapító már hatott, így Szilárdot volt erőm elvinni aludni, meg egy kicsit netezni. :) A képek az útról már a gépen vannak, kis válogatás és jöhet is az élménybeszámoló.
Kedvcsinálónak azért álljon itt egy kép, ami pár perccel Londonba érkezésünk után készült:


Feladvány: hányan vagyunk a kabátom alatt? ;)